Riport Rajnai Tamással

Riport Rajnai Tamás Csabával

- Mesélj egy kicsit Magadról és a Családodról! 
- Szombathelyen születtem és négyen vagyunk testvérek.
Két lányom és két fiam van, a legkisebb fiam itt él Oroszlányban, a többi gyermekem Németországban dolgozik. VÉDŐANGYAL MARADJ VELEM!
Skype-n, Messenger-en, és Viber által tartjuk a kapcsolatot, amely telepítve van a telefonomon, a laptopon és a tableten.
- Mondhatjuk, hogy a nap nagy részét egyedül töltöd.
- Nekem most nagyon fontos az emberekkel való kapcsolattartás, mert december 1- óta kórházakat jártam és május végén kerültem haza. Nyitott szeretnék lenni az embertársaim felé!
- Miért voltál kórházban?
- Nagyfokú idegi teher volt rajtam, 2014. december elsején stroke-t kaptam. Hamar bekerültem a kórházba, és a vérrögöt fel tudták oldani. A beszéd bénult le nálam, azóta is nyelési nehézségeim vannak. Azóta kezelnek diabeteszesként.
- Volt a cukorbetegségnek valamiféle előzménye?
- A nyugdíj mellett Stuttgartban dolgoztam, mint villanyszerelő és bizony már éreztem a létrán, hogy szédülök, gyakran voltam szomjas, és állandósult a viszketés is.
- December elsejétől május végéig egyhuzamban kórházban voltál?
- A 6 hónap alatt 4szer voltam eltávon. A cukorbetegség miatt, amelyet - Édesanyámtól örököltünk – kétszer csonkolták a lábamat. Az első amputációmra térd alatt február 22- én került sor, de mivel nem volt jó a vérkeringés, ezért március 8 - án térd felett is megismételték. Amikorra hazakerültem a feleségem is elhagyott, a gyerekeim Németországban élnek. Egyedül maradtam.
- Én azt gondolom, hogy az ember ilyenkor legkevésbé sem vágyik magányra. A sok veszteséget egyedül feldolgozni nem lehet. A bezártság érzés, a kiszolgáltatottság ilyenkor borzalmas.
- A tatai kórházban tanultam a gyógytornát és a műlábhasználatát. Nekem elég jól ment. Rá tudom terhelni a testsúlyomat, és megtartom az egyensúlyomat is. A hazajövetelem után nagyon magam alatt voltam, és kicsit féltem is felügyelet nélkül közlekedni a protézissel. Június közepe óta használom a műlábat, és könyökmankóval kijárok az emberek közé. Ez némiképp oldja a magányt, és jólesik beszélgetni. Tatán a kórházban a lépcsőzést is megtanultam és jól megy!
- A Facebook, közösségi oldal, sok emberrel tudsz chatelni is.
- A chat nekem nehéz, mert a cukorbetegség miatt rossz a látásom és nehezen látok, írok!
- Cukorbeteg vagy, ami sajnos a műtétekkel nem zárult le. Vigyázni kell a vércukorszintedre és a másik lábadra! Hogyan tudod ezt megoldani otthon?
- Egy Bomann kenyérsütő gépet kaptam húsvétkor a nagylányoméktól, mert a cukorbetegnek nem lehet fehér kenyeret enni. Ezzel a sütőgéppel kb 3 – 4 óra alatt finom kenyeret lehet sütni. Szigorú diétám van, csak a barna, rozskenyeret ehetek, és így 6 – 8 között marad a vércukorszintem. Nagyon oda kell figyelnem, naponta kétszer mérem, és mozgásra is szükségem van. Tartom a diétát és meg is szerettem ezeket az ételeket.
- Sok stressz és baj ért sajnos. A testsúlyod változott ez idő alatt?
- Decemberig 80 - 90 kg voltam, a műtét előtt már csak 65 kg.
- Nálad is jelentkezik a fantom fájdalom? 
- Folyamatosan azt érzem, hogy fáradt a lábam, és pihentetnem kell azt, ami sajnos nincs. A műtét után simogatva elneveztem a csonkomat "Bucó szetinek" és ezt közöltem a műtétet végző orvossal, akinek tetszett.
- Ha kérhetlek, ezentúl ne használj olyan szavakat, amelyek a lelkednek fájnak, mint például csonk!
- A gyógytornász is megkért erre, és én azt válaszoltam, hogy tudom, hogy nincs, de én elképzelem, hogy mégis van… Az országjáró túráim során szerzett emlékeim: egy szép táj vagy a fű vagy eső utáni illatot hozzá tudok társítani és már is megvan a lábam! A legérdekesebb ebben az, hogy a gyógytornász által vezényelt gyakorlatok közben a lábamon érezhető, tapintható volt az izommozgás.
Tatán a gyógytornász nagyon lelkiismeretes, kellemes egyéniség, akinek a munkájáért dicséret és köszönet jár, de ugyancsak dicséret és köszönet a tatai kórház minden dolgozójának, mert az ő munkájuk nélkül nem itt tartanék!!
- Bika vagy a horoszkópod szerint, és szereted a természetet.
Említetted az országjáró túrákat. Kérlek, mesélj erről bővebben!
- Gyerekkoromban a Jelli arborétum mellett Oszkó - Vasvár laktunk. Ott szerettem meg a természetet, az erdőt, a növényeket, a gombát. Világéletemben gyalogos természetjáró voltam, 50 km-es teljesítménytúrákon vettem részt. A leghosszabb, amit legyalogoltunk - az 1100km – volt, az Országos Kék - Túra, más néven az 1millió lépés. Utólag nagyon örülök, hogy gyalog végigjártam ezt a cseppnyi Magyarországot!
- Sokat túráztatok. Melyik vidék tetszett Neked a legjobban?
- A legszebb vidék, ahol természetesen élek, az a Vértes -hegység, de a Kőszegi-hegység és a Bakony is gyönyörű. Veszprém - Herend nekem sokat jelent, mert a 8-as főút mellett fekszik, ismerős vagyok arra. A Bakony - hegységet keresztül -kasul gyalog többször bejártuk.
- Kedves Tamás, amíg egészséges voltál, hozzátartozott az életedhez, szeretted csinálni, a hobbid volt. Gondolom, hogy most nagyon hiányzik ez a tevékenység.
- Nekem a túrázás, a természetjárás, az erdő hiányzik a legjobban. Tisztában vagyok vele, hogy ez már lehetetlen, és a sok emlék, a látottak, itt zsongnak bennem, nemcsak minden porcikám, a lelkem is érzi ennek a hiányát.
- Nagyon sokoldalú ember vagy, aki hatalmas lélekkel van megáldva. Beszélnél arról, hogy mi a hobbid, mivel foglalkozol szívesen?
- Rádió amatőrködöm és többnyire a Tatabányai rádiósokkal beszélgetünk. Tatabányával napi szinten kapcsolatban vagyok rádión keresztül. Szeretem a természeti filmeket, videókat.
- Milyen kapcsolatban vagy a nyelvekkel?
- Németet és angolt tanultam, tolmácsként is dolgoztam.
- Apropó…munka. Mivel foglalkoztál, mi volt a munkád?
- Nekem szerencsém volt 25 évet ledolgoztam a bányában villanyszerelőként. Már Oroszlányban élek, tavaly ősszel még Stuttgartban, Gablingenben dolgoztam villanyszerelőként.
- Ha nem tévedek, akkor értesz a műszaki dolgokhoz is….
- Polihisztor vagyok…Ma már a számítástechnika a legnagyobb úr, mert az élet minden területén rá vagyunk utalva. Nekem például a vércukorszint mérés is a laptopon és a tableten keresztül történik, de sajnos a magyar orvosi hálózatnak erre nincs pénze.
- Amikor a kórházból hazatértél akadálymentesíteni kellett a lakásodat. Hogyan oldottad ezt meg? Ugye tudod, hogy jár neked a Lakás Akadálymentesítés, azaz a LÁT?
- A küszöböket én fűrészeltem ki. 13 db kapaszkodót szereltek fel a Testvéreim. Hamarosan megkapom az Elektra 7000 elektromos kocsit, ami a szabad mozgásomat biztosítja az utcán. Hosszabb távolságokhoz ez elengedhetetlen.
- Ismered a mondást: Ép testben ép lélek. Ha sérül a test, megbetegszik a lélek. Mi, bikák, különösen érzékenyek vagyunk.
- Most már tudom, a lélek jobban tud fájni, mint a testi, műtéti fájdalom! A szeretet az nagyon hiányzik!
- "Mindenik embernek a szívében dal van,
És a saját énekét hallja minden dalban,
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja mások énekét is szépnek"
Babits Mihály
- Szereted a zenét?
- A zene az egyetemes, meg tudja érinteni a lelket! Megnyugszik tőle az ember lelke, csökken a vérnyomás és a cukorszint. A zenét szeretem a legjobban, mert attól szárnyal a lelkem.
- Hiányzik a tánc, mint mozgásforma az életedből?
- Igen, hiányzik. A napokban láttam egy videót, amelynek hatására meg akarom próbálni a táncot protézissel. Ez egy célkitűzés részemről. A biztonság a legfontosabb, ezt már múltkor is éreztem, de merészet álmodni és megtenni… a kockázat mindig ott van… mert 6 hónap kórház - elég volt! Protézissel táncolni nagyobb kihívás, nagyobb ügyességet és sok gyakorlást igényel. Él egy oxigénhiánnyal született mozgássérült fiú Oroszlányban, Leskó Zolinak hívják. Neki megígértem, hogy azon a jótékonysági bulin, amit neki tartanak – már szeretnék táncolni.


- Miben hiszel és mi az, ami erőt ad a nehéz napokon?
- Hiszek az emberek jóindulatában, a szeretetben. Érzem és tudom, hogy még lesz szép is az életemben! Fáj és sír a lelkem, mert tudom, hogy nagyon sok jólelkű ember van körülöttem, mellettem és én mégis egyedül vagyok! Ezért örülök nektek különösen, mert a belső gondolataimat megoszthatom veletek, amit köszönök! Örül a lelkem, mert tudom, hogy sokan vagytok, akik a biztatással a pozitív hozzáállásomat erősítettétek meg, ami végül is a gyógyulásomat hozza! Köszönet érte!
A kórházi pályafutásom óta másként látom a világot, sok embert, sorsot megismertem és tudom, hogy a szeretet a legfontosabb! Rendszeresen olvasom a Gyógyító Művészetek közösségbeli írásokat, amelyek nemcsak gyógyítanak, hanem lélekfejlesztő, nemesítő hatással vannak az arra fogékony olvasók számára.
Vannak még nálam is nehezebb sorsú emberek, akikről példát vehetek, és akikből erőt meríthetek. Köszönöm szépen mindenkinek! Nagyon jó, hogy egymást talán így tudjuk segíteni, biztatni, megmutatni, hogy van tovább! Élni jó és akarok is, mert még vannak terveim! 
- A verseket is szereted, nemcsak a zenét…
- A lélek megnyílik az ilyen mély tartalmú verseknél, és ebből valóban meg lehet ítélni a belsőt, ami sokkal fontosabb a külsőnél.
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, a szemnek láthatatlan.” / Saint Exupery /
Nagyon sokat segít a jó mély alvás is.
- Sok év óta mozgássérültek között élek. Édesanyám 28 évig szenvedett szklerózis multiplexben, és úgy alakult, hogy az igaz barátaim is mozgássérültek. Ti többek vagytok számomra, mint bárki, aki egészséges. A szeretet központúság, és az értékrendetek mások fölé emel Benneteket. Tán ezért is fájnak bizonyos szavak, mint például a FOGYATÉKOSSÁG. Neked mi a véleményed erről Tamás?

- Szerintem is szükség lenne egy olyan kifejezésre, ami nem lehangoló, nem bántó. A magyar nyelv szókincse rendkívül gazdag, és kell, hogy legyen erre szó! Például a terhesség, mint szó sem stimmel, mert ez az életünk legszebb része, ezért nem lehet teher, de van egy szép szó erre: áldott állapot. Épp azoknak az embereknek, akikre a fogyatékos jelzőt használják – az átlagnál sokkal érzékenyebb a lelke, így fokozottan szükség lenne egy olyan kifejezésre, ami nem sértő és lehangoló.

 

- A táncon kívül van – e már most célod? Tudod, ha célokat tűzünk ki magunk elé, az már az első lépés a megvalósításukhoz vezető úton…
- Van kettő teleszkópos túrabotom, amit szintén kipróbáltam. Nehéz és sokat kell még gyakorolnom…
- A riport befejezéseként, el szeretném mondani minden kedves Olvasónknak, Társunknak a közösségünkben, hogy Tamásra nagyon büszke vagyok az emberfeletti akaratereje miatt. Sokunk számára példa Ő. Sosem a kifogást keresi, pedig nem könnyű az élete. Mindig van számunkra mosolya, és mosolyt csal a mi arcunkra is. Az első chatelésünk alkalmával megajándékozott egy dallal, amely azóta is nagyon kedves a lelkemnek. Védőangyal maradj velem!

 

 

 és védőangyalnak nevezett, mert vigyázok a lelkére. Nekem fontosak vagytok, s eztán is így teszek. Mindegyikőtök lelkére vigyázok. A nehéz sorsok mögött komoly küzdelmek állnak, ezt emberséggel és szeretettel enyhíteni tudjuk.
- Jó tudni, hogy van egy lelki segítőm, ķöszönöm !

Újdonságok

Gyűlés

Természetjáró klubnap minden héten csütörtökön 16:30-kor a MKK-ban
+